Lidérc Király

Ahhoz, hogy az Icecrown Citadel-ben lévő Lich Királyt megnézhesd, lásd Lich Király (taktikák).
Ahhoz, hogy megnézd egyéb megjelenéseit, lásd Lich Király (egyértelműsítő lap).

A Lidérc Király
Titulus	A Halál Sötét Ura, A Falka Vezére, Az Elátkozottak Őre,
Nem	Nő
Faj	Félisten (Élőhalott)
Karakterosztály	Halállovag korábban: Sámán, Paplovag
Hovatartozás	Scourge korábban: Lángoló Légió, Orcish Horde, Alliance of Lordaeron
Foglalkozás	A Scourge Mestere, Northrend Ura
Helyszín	Icecrown Citadel és Northrend egyéb pontjain (lásd a World of Warcraft-ban)
Állapot	Passzív Legyőzhető ()
Rokonság	Kil'jaeden (teremtő) Bolvar Fordragon (jelenlegi lélek) Ner'Zhul, Arthas Menethil (korábbi lelkek)

A Lidérc Király
Icecrown Citadel és Northrend egyéb pontjain (lásd a World of Warcraft-ban)

A Lidérc Király a Scourge-nek mestere és ura, amit a Frozen Throne-ról ural, Icecrown Glacier tetején.

Kil'jaeden teremtette a Lidérc Királyt, az ork sámán lelkéből, Ner'zhulból, hogy az egy élőholt sereggel foglalja el Azerothot. Elentie a Frozen Throne-ba volt bezárva a Frostmourne-al. Elhatározta, hogy elárulja Kil'jaedant és egybeolvad az emberrel, Arthas Menethil-lel, később a terve sikerült. A Northrend-ért vívott csata végén, a Lich Király elbukott Tirion Fordring Nagyúr és az ő Fényes serege ellen. A Frostmourne megsemmisítésével és Arthas halálával, Bolvar Fordragon magához ragadta a Lich Király erejét és bezárta a Frozen Throne-ba.

A Lich Király a főellenség a World of Warcraft: Wrath of the Lich King-ben, Michael McConnohie szólaltatta meg.

Történet

Előzmények

Habár a Lángoló Légió egyértelmű vereséget szenvedett az Ősök Háborúja idején, sokan nem adták fel az Azeroth elpusztítására szőtt tervüket. Ilyen volt például a Légió toborzója és egyben egyik fővezére az Eredar Kil'jaeden. Sötét mágiáján kívül manipuláló képessége is kiváló, így rátudta venni a Draenoron élő Orkokat, hogy a Légió zászlaja alatt pusztítsák el az ellenségeiket a Draeneieket. A Draenei főváros, Shattrath City lerombolása után szemüket Azeroth felé szegezték. Az átkelést egy Medivh nevű varázsló segítette, akit valójában a Légió fővezére, Sargeras szállt meg. Az emberekkel való viaskodásuk sok évtizeden át tartott, mígnem a Feketeszikla Hegyi csatát követően vereséget szenvedett.

Ner'zhul, az Első

Az orkok nem mindig voltak ilyen vad teremtmények. Egykor ősi szellemeiket követve békésen vadásztak Nagrand pusztaságán. Fősámánjuk Ner'zhul oltalmazó tekintete alatt az Orkok legbékésebb napjaikat élhették. Ám a sámán előtt megjelent Kil'jaeden -Ner'zhul feleségének képében, aki mellesleg meghalt- és azt hazudta, hogy a Draeneiek támadást szerveznek a népe ellen és tennie kell valamit. Ner'zhul hitt a látomásnak és hamarosan összehívta az Ork törzsfőket, hogy megvitassák a problémát. A törzsszövetség végig prédálta Draenort, ám Ner'zhul kegyelmes taktikája nem volt elég, hogy megszerezzék a végső győzelmet.

Ráadásul a sámán érezte, hogy a szellemek távolodnak tőle, ezért oda ment, ahol a legérezhetőbb az őseik jelenléte: Oshu'gunba. Itt a felesége valódi szelleme jelent meg és felfedte előtte az átverését. Ezt követően azonnal le akarta fújni a háborút, ám hatalom-éhes tanítványa, Gul'dan leleplezte tervét Kil'jaeden előtt, aki ártalmatlanná tette Ner'zhult (nem a megölésére célzok). Ezt követően az Orkokat Gul'dan Hordává szervezte, majd átkeltek a Sötét Portálon és megkezdődött az Első Háború, majd az emberek bukásával a Második, melyet a Lordaeron-i Szövetség megnyert. Az Orkok a Sötét Portálig menekültek. Ner'zhul-al az első Halállovag Teron Gorefiend közölte a rossz hírt és ezzel együtt felszabadította a sámán. Ezt követően a halállovag meggyőzte Ner'zhult, hogy élessze újra a Hordát és nyisson meg új portálokat, majd azokat leigázva visszakapják az orkok az életkedvüket. Az általa vezetett Sötéthold Klánnal az élen megkezdte a Horda kiépítését és a központját a Pokoltűz Citadellába helyezte. Innen küldte el Pokolsikoly Gromot és Hóttszem Kilroggot, hogy szerezzék meg neki a portál megnyitásához szükséges tárgyakat, melyek közt volt egy különösen értékes. Ez az ereklye nem más volt, mint Gul'dan Koponyája, melynek sötét energiái Ner'zhul elméjét is kezdték ködbe borítani. Már nem az Orkok, hanem a saját érdekeit kezdte szem előtt tartani. A megállítására áttért a Sötét Portálon a Lordaeron-i Szövetség expedíciója, mely több Horda elleni támadással nehezítette a sámán dolgát. Végül a portálok elkészültek és meg is nyitották őket, ám ez rossz hatással volt a bolygóra. Több térkapu nyitása komoly mágia-mennyiséget követelt, melynek felgyülemlése darabokra szakította a bolygót, majd kilökte azt az Örvénylő Éterbe. A Draenorból maradt legnagyobb darabot ma Outlandként ismerjük. Szerencsére Ner'zhul átjutott a portálon, ám az Örvénylő Éterben kötött ki egyenesen Kil'jaeden orra előtt.

A Lidérc Király Születése

Az eredar bosszút akart állni a Horda veresége miatt és ezt Ner'zhul szenvedte meg. Testét széttörték apró darabokra, ám lelke életben maradt, hogy a boszorkány tovább kínozhassa, meg persze még tervei voltak vele.

Kil'jaeden az Örvénylő Éter legtávolibb sarkaiból jeget hozatott, majd a legsötétebb acélból sisakot és egy kardot kovácsoltatott, melybe Ner'zhul lelkét helyezte. A fegyvert és a sisakot beleillesztve a jégtömbbe lehajította azt Azeroth északi kontinensére, Északszirtre, ahol a Jégkorona Gleccserben ért földet. Repülés közben a jégtömb két darabra tört és az egyik egy Sárkánymétely-i barlangban ért földet. A másik darab becsapódása egy óriási krátert okozott csupán egyetlen csúcsot meghagyva, melyet Fagyott Trónnak nevezünk. Ner'zhul úgy érezte a jégtömbben elméje kitágult és, hogy bármire képes. Az öreg sámán immár megszűnt létezni, nem maradt belőle más csupán a Lidérc Király. Első parancsát Kil'jaeden kémjeitől a Natherzimektől kapta, akik mellesleg Ner'zhul kordában tartását kapták feladatul. A Lidérc Király első feladata az Északszirten lévő Lordaeron-i gyarmatok elpusztítása volt, nem akármilyen módon. A gleccser ura sötét nekromanciájával képes volt járványokat létrehozni. Már az első próbálkozása is meglepően jól sikeredett. A kísérlet végső fázisához az embereket is felhasználta. Elterjesztett köztük egy fertőzést, mely szörnyű kínhalálban részesíti őket és mindezek után esztelen élőholtként születik újjá.

A Pók Háborúja

Hamarosan az egész gyarmat behódolt a Lidérc Király akaratának. Ezután több őslakos fajjal is találkozott a Tuskarrokkal, a Fagy Trollokkal és a Vyrkulokkal, utóbbi nép közül sokan behódoltak. Ám mind közül a legnagyobb fenyegetést a Pók Urak által vezetett Nerubianok voltak. Nemcsak, hogy rendkívül szívósak voltak, de még a járványt sem fogadta be a szervezetük. Ám Ner'zhulnak volt annyi nekromantikus képessége, hogy haláluk után újjáélessze őket, így mégis nyert. Ennek ellenére lenyűgözte őt a Nerubianok kitartása, így előttük tisztelegve átvette szokatlan építészeti stílusukat. Az utolsó nagyobb ellenséget legyőzve, immár a járvány tovább haladhatott Lordaeron vadregényes erdőségeibe is.

Lordaeron Bukása

Lordaeron városa vitától volt hangos. Nemcsak a felszabaduló Orkok jelentették a problémát, északon megjelent egy járvány, mely az egész környéket kipusztította. Az idős Terenas Menethil már jócskán benne volt a korban, így fiát, Arthas Menethilt bízta meg, hogy vizsgálja ki az új veszedelmet. Fia mellé két segítő társat adott a fiatal, de tehetséges varázsló-nőt Jaina Proudmoore-t, valamint az eddig látott legjobb paladint Fényhozó Uthert.

A trió komoly csapásokat okozott a járványt terjesztő Kárhozottak Szektájának, sőt még annak vezetőjét, Kel'thuzadot is sikerült likvidálniuk. Az egykori mágus utolsó szavai Stratholme felé vezette hőseinket, ahol elmondása szerint a járvány valódi kiagyalója lapul. Arthas és csapata a nagyváros felé vették az irányt, ahol kiderült, hogy a betegséget az élelmiszereken keresztül akarják terjeszteni, melyet Stratholme-ból szállítottak volna. Ez hatásos tervnek bizonyult, ugyanis Stratholme egész lakossága elkapta a kórságot. Így Arthas arra kényszerült, hogy embereivel megtisztítsa Stratholme-ot a civilek kiirtásával. Ám a tervet sokan nem helyeselték. Köztük Jainával és Utherrel. Hogy Arthas bosszút álljon rajtuk feloszlatta az Ezüst Kéz Rendjét, mely a Paladinok szervezete volt, majd eztán elvégezte tervét. Stratholme végében valóban megtalálta a járványt kiagyaló elmét Mal'ganis, a Natherzim személyében. Egy rövid párbaj után Mal'ganis elbukott, de sikerült elmenekülni, ám hagyott maga után egy üzenetet, mégpedig, hogy a herceggel újra összemérik erejüket, azonban már Északszirten. Arthas azonnal északra vette az irányt pár katonájával és zsoldosaival egyetemben. Egy kínkeservesen hideg hajóút után megérkeztek a partra, azonban az öröm nem volt túl nagy. Hiszen hír érkezett a királytól, miszerint várja vissza a lovagokat Lordaeronban, mivel otthon kell megvédeniük a hazájukat. Már meg is kezdődött a készülődés, ám Arthas még mindig lerendezetlennek látta az ügyét Mal'ganissal, így a zsoldosokkal felgyújtatta a hajókat, majd árulással kivégeztette őket. Végül képtelenek voltak maradni és a Falka seregeivel élet-halál harcot vívni. A nagy csatározás közben rábukkantak egy törpe csapatra, akiket a törp király öccse, Muradin Bronzebeard vezetett és mint kiderült a Felfedezők Ligájának nevében érkeztek, hogy megtalálják a rúna-kardot, A Fagyvégzetet. Arthas hallván a rémtörténeteket a fegyverről azonnal a nyomába eredt és meg is találta egy barlangban. A sötét tárnában kiderült, hogy a kard átkozott, ám ez nem tántorította el a herceget, sőt még inkább meg akarta szerezni. A Fagyvégzet felvétele lökés hullámot okozott a jég-csarnokba, mely kómába juttatta Muradint. Ezután Arthas ismét megmérkőzött a Rémúrral és ismét győzött. Ám a győzelem mély nyomot hagyott benne. Érezte, hogy minél többet forgatja a kardot, annál kevésbé ura önmagának. Azonban most nem hagyatkozhatott a paranoiára hajókat építtetett és visszaindult Lordaeronba. A Fővárosban üdvrivalgás fogadta. Az apja tróntermébe belépve Terenas Menethil köszöntötte, ekkor Arthas elméjét hangok öntötték el. "Öld meg, öld meg." És a herceg megtette. Innentől Arthas megszűnt létezni, már csak a Lidérc Király kutyája volt, egy halállovag. Ezután Lordaeron királyának kiáltotta ki magát és az országát belülről égette fel. Ekkor az élőholtak már egész Lordaeront belepték, csupán egy maroknyi túlélő Paladin és lordaeroni katona, Garithos vezetésével vette fel a kesztyűt.

Quel'thalas Felégetése

Habár Lordaeron elpusztulásával a Lidérc Király elérte célját, továbbra sem akart leállni. Tekintetét a tündöklő elf királyság, Quel'thalas felé fordította. Erre az elhatározására Kil'jaeden vitte rá, ugyanis társát a szintén Eredar Archimonde-ot akarta Azerothra idéztetni, ám erre csak egy különleges mágus képes, Kel'thuzad. Arthas első célpontja az apja hamvait szállító konvoj kirablása volt, melyet Uther vezetett. A paladin megölése után az Ezüst Kéz megszűnt létezni. Ezt követően Arthas felvette az apja hamvait tartalmazó urnát, majd a tartalmát kiöntve belehelyezte Kel'thuzad maradványait. A terve harmadik fázisaként rávett egy nagyra vágyó nemes elfet, Dar'khan Drathirt, hogy népét elárulva adja meg a Quel'thalast védő rúnakövek pontos helyét. Miután a rúnaköveket megsemmisítette kiépítette a Falka bázisát Deahtholme-t, majd élő holtjaival tömegmészárlást rendezett Quel'thalas szerte. A sötét sereg útja könnyen nyomot követhető, ha figyeljük a Deathscar-t. Arthas Ezüstholdig menetelt, ahol elsősorban végezte ki a Ranger-generális Szélfutó Sylvanast és az elfek királyát, Napjáró Anasteriant.

Ezután a tengeren átkelve elérte Quel'danas Szigetét és a hamvakat a Napkútba öntve beszennyezte azt, majd Kel'thuzad újra éledt rémisztő Lidércként.

Riválisok

A Lidérc Király utolsó parancsa az utolsó jelentősebb emberi állam felé vezette a Falkát, Dalaranhoz. A mágusok városát felprédálva Kel'thuzad megszerezte Medivh Könyvét és megidézte Azerothra Archimonde-ot. Miután az Eredar köszönetet mond átveszi a Falka irányítását, ezzel háttérbe szorítva Arthast és a Lidérc Királyt. Azeroth újabb inváziója kezdetét vette, melynek legnagyobb célpontja Nordrassil, a Világfa volt. A Hyal-i csata megnyerése után egy újabb ellenség tűnt fel az immár démonná vált Illidan Stormrage, aki Kil'jaeden megbízására Északszirt elpusztítására törekedett. Ezt egy varázstárggyal, Sargeras Szemével próbálta kivitelezni, melyet Dalaranhoz vitt és onnan megkezdte Northrend kettészakítását. Ám ez nem tetszett a testvérének, a druida Malfurion Stormrage-nek, aki megakadályozta Illidan tervét. Azonban a fél-démon mégiscsak sikernek könyvelhette el az esetet, ugyanis a Lidérc Királyt őrző jégtömb kettéhasadt és energia kezdett belőle áradni, ami a Lidérc Király és Arthas erejét is csökkentette. Ennek a következménye a kis-létszámú élőholt szabaddá válása, akik Sylvanas uralma alatt megszervezték a Falka elleni ellenállást. Az Elhagyatottnak nevezett faj komoly ellenséggé vált Arthas számára, ám egészen addig nem fedték fel kilétüket, amíg a halállovag el nem indult Északszirtre, hogy megmentse mesterét Illidan újabb gonosz tervétől. A tengerparthoz igyekezett Sylvanas társaságában, aki a Falka többi tagjától távol Bansheeket idézett meg, akik komolyan megsebezték Arthast, ráadásul még egy mérgezett nyilat is kapott a karjába. Szerencsére időben jött Kel'thuzad, aki elüldözte a a szellemeket és Sylvanast is menekülésre késztette. Ezt követően Arthas tovább indulhatott és Északszirtig meg sem állt. A partokat elérve szembesülnie kellett azzal, hogy Illidan hamarabb ért ide, így neki rövidebb utat kell választania a Fagyott Trónig. Ebben segítségére volt Anub'arak, aki Azjol-Nerub tárnáin vezette végig, egészen a Fagyott Trónt őrző obeliszkekig, melyeket hatástalanítva elérhette a Lidérc Királyt. Ám Illidan szintén odaért és párbajba is keveredett a halállovaggal, aki végül megnyerte az ütközetet és a fél-démon komoly sebekkel távozott a csatatérről. Ezt követően a Lidérc Király szólította meg Arthast és azt kérte tőle, hogy szabadítsa ki börtönéből, majd vegye fel az őt fogva tartó sisakot. A parancsot végrehajtva Ner'zhul és Arthas egyesült. Az ork sámán célja az volt, hogy új testet kap Arthastól, ám a halállovagnak elég önuralma volt ahhoz, hogy elméjében szembeszálljon Ner'zhullal. A csata öt éven át tartott. Ezt az időt jégbe fagyva töltötte, ám egyáltalán nem eseménytelenül. Alvása alatt a Falkával felépítette a Jégkorona Citadellát és a Gleccser teljes védelmi rendszerét, valamint Kel'thuzad folyamatosan a parancsait hajtotta végre a Járványföldeken.

A Lidérc Király Bosszúja

A hibernálódásból felébredve Arthas útnak indította Necropolisait, Orgrimmar és Viharvárad felé, melynek a figyelemfelkeltés volt a célja.

Tervei szerint Azeroth legjobb harcosait csalva Északszirtre, majd ott legyőzve őket a saját sorait dúsította volna velük, ám nem számított egy igen jelentős személyre: Tirion Fordringre. Az egykor száműzött paladin egyesítette az Ezüst Kéz Rendjének maradékát és az Ezüst Hajnalt egyetlen egésszé Ezüst Keresztesekké. Ezután szövetséget kötött az Ében Penge felszabadult halállovagjaival, így létrejött az Ezüstítélet. Tirion vezetésével sikeresen betörtek a Jégkorona Citadellába, majd a szörnyűségeit legyőzve véget vetettek Arthas életének is. Azonban a Lidérc Király nem szűnt meg létezni. Az emberek másik éke, Bolvar Fordragon felvállalta annak terhét, majd felvéve a sisakot ő is szembeszállt Ner'zhul akaratával és hiper-álomba zuhant.